2009-ben az urnákhoz járulók túlnyomó többsége érvényes népszavazáson igennel voksolt arra a kérdésre, hogy Románia áttérjen-e az egykamarás parlamentre, s az államfő azon felvetését is támogatta, hogy a parlament létszáma ne haladja meg a 300 főt.
Az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság múlt héten elvetette az egykamarás parlamentre való áttérésről szóló ellenzéki javaslatot, arra hivatkozva, hogy a referendum véleménynyilvánító volt.
Basescu szerint a népakarat semmibe vétele alkotmányellenes, és bejelentette: "elindította a népszavazás megismétlésének procedúráját".
Rendkívüli sajtóértekezletén Basescu kifejtette: a parlament már most is úgy működik, mintha egykamarás lenne, mert a hatáskörök meg vannak osztva, és a törvénytervezetek túlnyomó többségét csak az adott témában illetékes ház vitatja meg, a másik házon feleslegesen megy át. Úgy vélekedett, az 588 fős parlament a politikusok személyes érdekeit helyezi a népakarat fölé, amikor elutasítja a törvényhozás karcsúsítását. Basescu szerint ennek a magatartásnak nincs köze a demokráciához és jogállamhoz, holott Románia minden szövetségese a jogállamiság érvényesítését szorgalmazza.
Hozzátette: annak függvényében adja ki a népszavazás megismétléséről szóló elnöki rendeletet, hogy mi történik a következő hetekben az alkotmánymódosítás tervezetével és a népszavazási küszöb leszállításáról szóló törvénnyel. A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) ugyanis a jelenlegi ötvenről harminc százalékra szállította le a népszavazások érvényességi küszöbét, hogy az alkotmánymódosítás ne bukjon el a választók érdektelenségén, de az erről szóló törvényt az ellenzék megóvta az alkotmánybíróságnál.
Basescu jelezte, hogy amennyiben a módosítás alkotmányosnak bizonyul, az az egykamarás rendszerre való áttérésről kiírandó népszavazás érvényesítését is megkönnyíti.
A hatályos alkotmány szerint a román nép választott képviseletén, illetve népszavazásokon keresztül gyakorolja szuverenitását. Az államfő a parlamenttel való tanácskozás után felkérheti a népet, hogy egyes országos jelentőségű ügyekben népszavazáson fejezze ki akaratát.
A román jog nem különböztet meg ügydöntő és véleménynyilvánító népszavazást.